A világ legszebb szerelmes verse, kicsit másképp
(Ady után szabadon, az Őrizem a szemed c. vers alapján)

Még zsibbadó kezemmel
Dörzsölöm a szememet
Egy unalmas kedd reggel
Leviszem a szemetet.

Családom pusztítását,
Nem állom, mily rettenet,
S bűz szállingózik, botrány…
Gyomrom gyengül és remeg.

Ám erőtlen kezemmel
Megfogom a szemetet
S lassan már teljesen
Kinyitom a szememet.

Nem tudom, miért, meddig
Rohad a napon e selejt,
De a lelkem nyugodt:
Levittem a szemetet.

Users' Comments (1)

Hozzászólás